Kassziopeia, és Bálosz, Égi szarvas csillagkép

A csillagkép a görög mitológiában szereplő Kassziopeiáról kapta nevét. Kassziopeia Képheusz aithiopiai / etiópiai! / király felesége és Androméda anyja volt. A királyné azzal dicsekedett, hogy ő a nimfáknál is szebb. Ezért az istenek megharagudtak rá, és Poszeidón, a tengerek istene egy tengeri szörnyet küldött, amely rengeteg embert elpusztított. A királyi pár egy jósdához fordult, ahol azt a jóslatot kapták: akkor szabadulhatnak meg a szörnytől, ha leányukat feláldozzák neki. Vállalták ezt az áldozatot, és Andromédát kitették egy tengeri sziklára, hogy ott a szörny zsákmányául essék. A hős Perszeusz Androméda segítségére sietett, legyőzte a szörnyet, kiszabadította a leányt, majd feleségül vette. A történet később azzal bővült, hogy Kassziopeiát a trónjához kötözték és fél napig fejjel lefelé lógatták. A történet minden fő szereplője (Cassiopeia, Andromeda, Cepheus, Perseus és a Cet néven) csillagképként látható az égbolton.

A magyar néphagyományban „Korcsma” néven emlegetik. Innen jön ki a „Részegember”.

Viszont más neve is van és így már más értelmet is nyer :
" A Csodaszarvas az égbolton a Cassiopeia "W" alakú csillagképe, melynek valódi neve Kushiopeia (jelentése Kusok Királynéja). ( és igen! A Kusok egy része Etiópiában telepedett le ahol létrehozták a Kusiták országát és ahol állítólag maga Nimród is született ) A Nyilas csillagkép állata az égi Ló és az égi Szarvas, lassan feledésbe merülő mitológiánk két szimbolikus állata. "

"Kassziopeia Képheusz aithiopiai ( etiópiai,vagyis kus ) király felesége"
Bélosz egyiptomi király és Ankhinoé fia volt Képheusz.
"Bélosz (görögül: Βήλος) a görög mitológia ősi egyiptomi királya, Poszeidón és Libüé fia, Agénór (Európé apja) ikertestvére. Felesége Ankhinoé, gyermekeik Aigüptosz és Danaosz /ikrek/, Képheusz, Phineusz és Lamia. Bélosz azok közé a mitológiai alakok közé tartozik, akiknek ugyan nincs saját fejlett mitológiai élettörténetük, ezzel szemben egész hérosznemzedékek ősei." Bélosz nevét kapcsolatba hozzák a föníciaiak és a kánaániak főistenének, Baálnak nevével.
Aigüptosz és Danaosz ikrek voltak. Aigüptosznak ötven fia született, Danaosznak ötven lánya /Danaidák/
Bélosz, Poszeidón és Libüé fia, egyiptomi király.
Poszeidon Kronosz és Rhea fia
Libüé (görögül: Λιβύη) a görög mitológiában Epaphosz és Memphisz leánya, az Egyiptomtól nyugatra fekvő Líbia névadója. Libüé Poszeidóntól szülte az Agénór és Bélosz ikerpárt, Fönícia, illetve Egyiptom későbbi királyát.

Kronosz Uranosz és Gaia gyermeke, a tizenkét titán legfiatalabbja Uranos szülei Aithér és Hémera
Aithér a ragyogó örök világosság és a levegőég istene, Erebosz és Nüx fia, Hémera bátyja Erebosz a görög mitológiában az ősi sötétség, Khaosz gyermeke Khaosz (görögül: Χάος) az ősi sötét tátongó űr megtestesítő istensége, ős rendezetlenség a görög mitológiában. Ő volt a legelső teremtmény, nem volt benne rendszer. A legenda szerint először Erósz vált ki Khaoszból. Erósz szerette a rendet és a rendszert, ő volt a szerelem ősereje mely a későbbiekben nászra késztette az isteneket. Szintén Khaoszból vált ki Gaia a földanya, a Föld, valamint Tartarosz, az Alvilág legmélyebb tartománya, Erebosz, az Alvilág megtestesítője és Nüx, az éjszaka a sötét égbolt. Miután ők létrejöttek, már Erósz munkáján múlott a világ kifejlődése. Erósz ugyanis vágyat tudott ébreszteni, szerelmet. Gaiaból kivált Uranosz, majd szerelmes lett belé, és így jött létre az összeölelkező föld és ég. Más elbeszélés szerint viszont Erósz csak később jött világra, és helyette elsőként Nüx született meg önállóan, Khaosz nélkül.

forrás: internet

Bábel tornya - Maja források

"Xelhua,egy fehér bőrű óriás vezette a túlélőket Cholulába, ahol épített egy 'özönvíz-tornyot' arra az esetre ha a vizek egykor ismét olyan magasra csapnának,hogy fenyegetnék a világot. "
Az özönvíz mondája megerősödik Tollan kicse maja változatában : a Tulum ,a tu (körül) és a tul-nah (túlságosan tele lenni,tulcsordulni,magas vízállás) szavakból egy árvíz által elpusztított kör alakú helyet ír le. ....."" Az ősi Tula napjaiban magasztosan emelkedett a templomuk,hatalmas védművek közé építették föl,a templom az egek felé nyújtózkodott""
Mazatl -az azték naptárban a második nap-jel- volt a mixtéka szarvasisten és istennő jelképe akik a Hely Ahol a Menny Állt nevű 'hatalmas hegyet emelték' az Atlanti-óceán közepén. Gyermekeik ikerfiúpárok voltak,csillogó paloták és szentélyek építői,mígnem egy hatalmas áradás,ami a hegyet a tenger fenekére süllyesztette,legtöbbjüket megölte. A királyi szarvasikrek közül ketten túlélték a kataklizmát, Közép-Amerika partjaihoz hajóztak,ahol felépítették első királyságukat...

Zoltán tanításai 3.

Az utolsó levelemben elfelejtettem megjegyzésként írni, hogy maga a kék aura - egy valódi létező dolog, és annak az embernek, akiknek ilyen teljes, összezárult aurájuk van, teljes harmóniában vannak a Földdel, és önmagukkal.

A másik ilyen "apróság", az a forrás törvénye, amely szerint, minden ami alkotódott visszatér teremtőjéhez - de ennek is fázisai, és ideje van amig visszaér. Amennyiben a saját otthonunk, a Föld is ilyen élőlény - "porból lett és porrá lesz" amikor végetér az egész, mint minden csillag az égen. De a fázisait ismerjük mindannyian, hiszen a korszakok kicsiben és nagyban is megismétlődnek. De megtalálhatjuk ezeket régi írásokban? A válaszom az igenlő. Az első a Tavasz időszakának a Föld életében a vége az özönvíz volt. A Nyár időszakának a végén az indiai Purana, valamint a nagyon korai főinciai/görög könyvekben, írásokban korábbi komoly tűzvészről, világégésről számolnak be, amiben minden eltűnt amit ember valaha alkotott...(a dolog bizony lehetséges: a légkör védelme nélkül a felkelő Nap felpörkölne mindent). Az Ősz időszak vége egy kicsit különlegesebb, hiszen ott földkéreg mozdul meg, és alakítja át az otthonunk felszínét, és az emberek életét is - valószínűleg ilyen volt Atlantisz korszaka is. A Tél pedig a bolygónk pihenése, egy kicsit a halála is - amit Jégkorszaknak hívunk a mai napig. Joggal kérdezheti mindenki, hogy mennyi az a ciklus jelenleg, amit mi ciklusokban élünk meg... ez egészen pontosan a Naphoz viszonyítva egy precessziós év 25920 évet jelent (vagyis 72 év fokonként).

De folytassuk mással.

Korábban már említettem a Főinciaiak főnix hitét, ami az egész akkori időszakra rányomta bélyegét, és összefogta a különféle népeket. No, nem a tökéletes földi nirvánában, de az akkori világ legfejlettebb világa, élete lehetett a Főinciai. Hogy tisztázzuk ennek a világnak a mibenlétét, meg kell jegyeznünk, hogy a sumér nép is ennek a részese volt, sok más néppel. Hogy követni tudjuk az egészet, elsőként azt kell tudnunk kiknél, mely népeknél és milyen néven létezett ez a hit, és vele a Főnix madár.

Az első név szinte bizonyosan ami tippre előjön az a görög, amit talán kb. így írnánk: Poinican, vagy egy kicsit már latinosabban Phoenixian. Ha pedig egy kicsit ma már mitológiának tekintett részbe beletekintünk akkor több mást is találhatunk. Pl. Cadmus és Europa történetét, (ami

szerintem Főincia előtti korból való, semmint mese) - ami a következőket írja:

"Cadmus was the son of Agenor and the brother of Europa. He was the founder of the city of Thebes. After Zeus kidnapped Europa, Agenor ordered her brothers -- Cadmus, Phoenix, and Cilix -- to search for her, instructing them not to return until they had found her. It was a hopeless quest, and all three brothers became exiles. Phoenix founded the country of Phoenicia, and Cilix established Cilicia."

(Cadmus Agenor fia volt és nővére Europa. Ő volt Théba alapítója. Miután Zeusz elrabolta Europa-t, Agenor megparancsolta testvéreinek - Cadmusnak, Főnixnek, és Cilixnek - hogy keressék meg Europát, és addig ne térjenek vissza amig meg nem találják őt. Reménytelen küldetés volt, így végül mindhárman elhagyták régi otthonukat. Főnix Phoeincia-t, Cilix pedig Cilicia-t országát alapította.)

De folytassuk a többi madár nevével - számtalan helyen megtaláljuk: araboknál/berbereknél Bennu, egyiptomi Ré főpapoknál Ankha (bizony, a kereszt amit sokan ismernek, a kitárt szárnyú madarat és

tulajdonságait jeleníti meg, pl. az örök életet és az újjászületést), kínában Feng-Huang, hiduknál Garuda, Perzsáknál és Szasszanidáknál Simorgh, Hunoknál Rokh, Tibetben Me byi karmo, Grúz Paskunji, Szláv (elsősorban Orosz) mitológiában Zsar-ptica, Japánban Ho-o, törököknél Tuğrul (a kalapos g - a nyelvükben h-nak ejtendő), és... dobpergés: nálunk magyaroknál Turul a neve.

Na, de mitől olyan különleges ez a madár? Lássuk a tulajdonságait, leírását:

- Nagy terheket képes reptében messzire cipelni

- A könnye vagy tollainak érintése sebeket gyógyít be (értsd eső/napfény a föld szikkadt/nedves felszínét)

- Egész életében soha nem fészkelt földön, és sosem éríntette lábaival a földet (ahogy a nap sem),

- Olyan magasan repül mindig, hogy a tollai fényétől nem láthatja teljesen senki sem (ahogy a napot sem)

- Szines vastag narancs/vöröses színű tollazat fedi, és egy többszínű farktollazata van aminek a színei: királykék, bíbor, smaragdzöld, arany, skarlátvörös. (Eső után jó hosszú, és színes lehet egy

szivárvány... mibe is kell akkor hogy felöltözzön egy főinciai pap? A szivárvány 7 színében...)

- Először az arab félszigeten Suqutra-ban (ma Jemen) mindig egy dracéniafán (sebgyógyító) van, majd Baalbekben talál menedéket, végül pedig a Kaf hegyei közt, a hét völgyben aminek nevei: Kívánság,

Szerelem, Képesség, Kivételesség, Egység, Meglepetés, és Megtartóztatás. (Kaf hegyeit az iszlám kozmológia egy lapos szigetnek írja le, amely közepén egy központi nagy hegy áll, smaragdból/akvamarinből van, és mindezt tenger veszi körbe - valamint hatalmas mágikus tudású dzsinnek lakják. (Véletlenül nem Atlantisz? Hol volt, hol nem volt - még az ÜVEGHEGYEN is túl...))

- Olyan hosszú ideig élt, hogy már háromszor látta összeomlani a világot.

- Képes újjáéledni, újjászületni 500, 1461, majd 2160 évenként (a számok nem véletlenek...de sajnos forrásfüggő, valószínűleg nap csillagászati vonatkozású)

- Halála előtt pedig gondosan fészket készít tömjénből, mirhával takarja be az egyetlen arany tojását (mit is vittek Jézusnak ajándékba a napkeleti királyok?), majd felgyullad, és a hő az új madarat bújtatja ki a hamuból.

Zoltán tanításai 4.

Az előző levelemben ott fejeztem be, hogy Főnix, vagy Turul madarunk
milyen képességekkel rendelkezik, illetve hogy az élőhelye mindig egy
fa teteje, vagy egy sziget melynek a központi hegye smaragd, vagy
akvamarin. Ezzel kapcsolatban csak annyit írnék még, hogy amikor
valaki bibliát olvassa, és ahhoz a részhez ér, amikor egy
aranyborjúnak áldoznak, mert nem remélik Mózes visszajövetelét,
tudnunk kell - hogy egyiptom Ré főpapjainak, azon felül hogy főnix
hittel rendelkeztek, volt egy másik totem állatuk is egy bika (nem
borjú, mint aminek fordítják), ami a földi megtestesülését jelentette
a Főnixnek, orákulumként. Ez pedig Mnevis néven ismert.

A zsidók, Mózes reakcióját is tudjuk, hiszen akit lehetett
legyilkoltatott visszatérésekor - hiába mondták, hogy miért kellene,
hogy változtassanak. Az már más kérdés, hogy az égő csipkebokor
jelenetnél, Jahve bemutatkozik mint isten ("Én vagyok Ábrahám, Jákob,
Izsák istene), és ez azt jelenti még Mózes sem ismerte (Mózes
gyilkosságot követ el, és elmenekül egyedül - apropoó, hogy lehet hogy
a zsidók nem ismerik fel istenüket?! Jeremiás könyve, ha valaki ezen a
vonalon indulna el - igen jó forrás, hiszen a "nyakas" szkíta nép nem
hajlandó elfogadni 40 év alatt sem Yahuwe-t. De honnan tudjuk hogy
szkíta? Mert "az égben lakozó istenanyának áldoztunk ősatyáink óta!".
De olvassuk csak Jeremiás könyvét! A döbbenet kerülgeti az embert:

"Akkor mindazok a férfiak, akik tudták, hogy feleségeik más isteneknek
szoktak tömjénezni, és
mindazok az asszonyok, akik nagy tömegben ott álltak, mert az egész
nép, amely Egyiptomban, Patrószban lakott, így válaszolt Jeremiásnak:
Nem engedelmeskedünk neked abban, amit az ÚR nevében hirdettél nekünk,
hanem mindazt megtesszük, amit kimondtunk: tömjénezünk az Ég
Királynőjének, és italáldozatot mutatunk be neki, ahogyan tettük mi és
atyáink, királyaink és vezetőink Júda városaiban és Jeruzsálem utcáin.
Mert akkor jóllaktunk kenyérrel, jó dolgunk volt, és nem kerültünk
veszedelembe. De amióta abbahagytuk a tömjénezést az Ég Királynőjének,
és nem mutatunk be neki italáldozatot, azóta mindenben szűkölködünk,
fegyver és éhínség miatt pusztulunk. És ha az Ég Királynőjének
tömjénezünk - mondták az asszonyok, és italáldozatot mutatunk be neki,
talán férjeink tudta nélkül készítünk áldozati süteményeket, amelyek
ót ábrázolják és úgy mutatunk be neki italáldozatot? Jeremiás pedig
így válaszolt: Nem tűrhette tovább az ÚR gonosz tetteiteket és
utálatos szokásaitokat, amelyeket követtetek. Ezért lett országotok
rommá és pusztasággá, gyalázatossá és lakatlanná, amilyen az ma is!
Mivel tömjéneztek, vétkeztek az ÚR ellen, és nem hallgattatok az ÚR
szavára, nem éltetek az ő törvénye, rendelkezései és intelmei szerint,
azért ért utol benneteket ez a veszedelem." (Jer 44,15-19.22-24 )

Tehát, ez azt jelenti - nagyon-nagyon jó eséllyel, hogy nem volt
Egyiptomban zsidóság, ezért kellett 40 évig cikáztatni a kiszakított
népet a sivatagban, hogy a következő generáció - már Jahve-t entitását
kövesse. De miért kellett új istenséget alkotni egy sivatagban
meggyújtott bokorral? Vagy tényleg valaki volt aki szólt hozzá? Miért
lehet kiszakítani egy népet, és elhitetni vele, hogy nincsenek többé
azok akik segítették eddig a népet? Mi az oka annak, hogy az emberek
pánikukban egyre több és különféle szobrokat, bálványokat szednek elő
és imádják őket? Ennek a megoldása Szemiramisz történetében van,
legközelebb vele folytatom.

Zoltán

Zoltán tanításai 5.

Nimród és Szemiramisz története

Ki volt Semiramis? Létező személy volt? Sokszor kérdezik ezt, de
legtöbbször csak a függőkert, mint a világ hét csodájának egyikére
asszociálnak az emberek.
Ehhez még hozzájön, hogy a legtöbb írás, Ábrahám kortársának tartja a
Semiramis-t, valamint Izsák fiait, Ezsau-t, és Jákobot (Ezsau az aki
egy tál kásáért eladja elsőszülöttségét, valamint Ezsau az akit
kitagadnak főinciai kapcsolatai, felesége miatt) - valamint tartozik
ehhez a korhoz Ham (Cham), és fia Kus is. Erre azért lesz szükség,
mert szorosan összefügg Nimród születésével.

Sumer uralkodói élet

Sumér földön kettős uralkodói rendszer volt, ahol a királynő
foglalkozott a nép szellemi életével, gyakorlatilag papnőként, míg a
királyé volt a hadászat, bírói-itélethozói, városállam vezetői
feladat. A feladatok az országban, pedig általában a királynő
(matriarchális) parancsaitól függöttek (a jó termés, az állatok, stb).
(Ha pedig házasságról volt szó, és a királynő királyt választott akkor
az mindig tavasszal történt, egy-egy hatalmas ünnepség keretében -
akkoriban az élet jobban összefüggött a körforgással, a természettel,
s jóval többet jelentettek az istenek.) De minden városállamnak,
háznak megvolt a saját patrónusa, ma ti. védőszentje illetve adott
kapcsolata a természeti ismeretekkel - de ezért mondják a zsidók hogy
bálványimádók a sumerok.

Semiramis és Nimród

Unug (Akkád: Uruk) városállamában járunk, ahol az első Uruk-i
dinasztia élete folyik, Semiramis a királynő, és a korábbi király
Dumu-zid (Akkád: Tammuz, egyébként törökül Június hónap neve) a
halálán van. Halálakor 40 napos gyászt rendel el, ahol az asszonyok
siratják. Megindul a versengés a királynő kegyeiért, köztük Kus-al, és
más királyokkal a város irányításáért, de Semiramis már terhes volt
(egy akkád vers alapján), egy másik gyerekkel, ami nem Kustól való
volt. Ezt megerősíti az is, hogy az írás szerint a gyemek hófehér
bőrrel született. Semiramis azt a parancsot adja, hogy ő Tammuz
újjászületett, és s mindenhová küldjenek új "bálványokat" ahol ő és a
gyermek látható. (Bizony,  a későbbi korok, Máriája, és a gyermek
innen származik!)
Valóságban sajnos maga a szál, az apa kérdésében több forrás alapján
meglehetősen zavaros. Több írás "fényeket", "fantomot" emlegetnek -
ennek ellenére, több sumer költeményben Gilgames maga Lugalbanda-t
apjának hívja (Sumer királylistában stimmel a név, de ez nem jelent
semmit). Megjegyzendő viszont, hogy Anonymus Thana-t jelöli meg
apjának (ld. Etana Kish uralkodója volt). Emiatt a Kus része a Mózes
könyvében lévő állítás úgy vélem, komoly eséllyel hamis:

"Khús nemzé Nimródot is; ez kezde hatalmassá lenni a földön. Ez
hatalmas vadász vala az Úr előtt, azért mondják: »Hatalmas vadász az
Úr előtt, mint Nimród.« Az ő birodalmának kezdete volt Bábel, Erekh,
Akkád, és Kálnéh a Sineár földén. E földről ment aztán Assiriába, és
építé Ninivét, Rekhoboth városát, és Kaláht. És Reszent Ninivé között
és Kaláh között: ez az a nagy város.”

Viszont egy pillanatra se felejtsük el, hogy az Úr, az bizony Jahve a
bibliában. Vagyis, Jahve elótt is nagy vadász a szemében. Kérdés hogy
miért? Van egy történet, miszerint Nimród az özönviz okát (az
özönvizet túlélve) egy óriásra fogta, akinek a feladata az volt, hogy
Enlil parancsára védje az istenek kertjét, az Édenkertet, egy cédrus
ligetet.(Megj.: Itt pedig egy pillanatra gondolkozzunk el, hogy mi a
pálosok eredeti címere...) Hogy távol tartsa a halandókat, kellő
hatalmat is kapott hozzá a méretén kívül. Azt beszélték róla, hogy
Utu, a napisten teremtette, még a világ születésének hajnalán... Az
óriás neve pedig Huwawa (Asszír: Humbaba) volt. Itt szintén egy
pillanatra állnék meg, és megjegyezném, hogy a hunok, ujghurok, médek,
és mi magyarok is nagyon sokáig a halottainkat későbbi korokban egy
szobor háta mögé temettük a Kaukázusban és a Tarim medencében, olyan
helyeken ahol fás, virágos tisztás volt, különlegesebb helyekre. A
szokás még a mai napig nálunk is megvan, de a név csak egy betűben tér
el: a szobrokat Kumbabáknak hívjuk, változatlanul ugyanazzal a
funkcióval: hogy halálunk után mi is jelezzük, visszakerültünk az
édenkertbe, a cédrusligetbe - az óriás háta mögé.

Nimród halála

Nimród halála eléggé különös, mivel egy történet szerint 120 éves idős
korában Ezsau öli meg az öreg királyt, hogy visszaszerezze Nimród
születésekor - Kus által - a gyereknek ajándékozott oroszlánbundából
készült uralkodói ruhát (nem gyerekruháról van szó!). Amikor Nimród
halála kiderül, akkor a testét Semiramis elhamvasztatja, de 7
testrészét kőszarkofágokban mindenhová szétküldeti, ahol gyermekei,
leszármazottai élnek. A történet azt is elárulja, hogy a papok hol
temessék el a szívét... arra a helyre, amit mi magyarok a mai napig
ugyanúgy hívunk.

Indulatszavaink - Mazsolázás a hogymondom.hu oldalról is...

Indulatszavaink

Indulatszavaink - gyakran úgy keletkeznek, ami nagyon mély benyomást tesz az emberek lelkületére, és ezzel a szavainkkal fejezzük ki mindannyiszor ha azt a hasonló problémát, vagy élményt éljük meg. Nagyobb expedíciós utak alkalmával is, ahol a külvilágtól elzárt bennszülötteket tanulmányoztak, egy-egy szó jelentése hol veszélyt, hol bánatot, örömet, vagy a közösség számára szentet dolgot jelentett. Nekünk magyaroknak is van nem is kevés.... ebből néhány.

- "A hétszentségit!": Melyik is az a hét? http://lexikon.katolikus.hu/H/h%C3%A9t%20szents%C3%A9g.html

- "Megcsapta a radai rosseb" - Rada (ma Nagyrada) egy falu amelyet kipusztított a pestis. Rosseb - a pestis népi neve. Mindez 1593-ban történt.

- Nagyapám szava járása, ha valami nem akart sikerülni, nem akart menni: "...mind elmehetünk végül a búbánatba!" Kérdés - ha ez egy hely, ahová mind el fogunk jutni halálunkkor (vö. "végül"), akkor hol van ez a hely, és miért ennyire fontos? A válasz még engem is meglepett, amikor rákérdeztem nála, hogy hol van az a hely....A hely Pilisben van, és ami az angoloknak Westminster, nekünk magyaroknak a Búbánat völgye...volt 1950-ig.

- Női ismerőseimtől hallottam sokszor: "Szent Kleofás!" vagy "Szent Habakukk!". Az előbbi Szűz Mária apja, az utóbbi egy kis próféta a koránban.

https://szynaxarion.wordpress.com/2012/12/02/december-2-15-szent-habakuk-profeta/
http://www.wikiwand.com/hu/Szent_Anna

Ti is tudtok még hasonlókat?

Eleink útján

Az Út, a küldetésünk - amelyet mindannyian végigjárunk, születéstől fogva úgy, ahogy anyánk a Nap, apánk a Föld és a csillagok is felkelnek, lenyugszanak a horizonton. Születünk és meghalunk – de végül mind ugyanezt az imádságot mondjuk el az utolsó szavainkkal – az egyetlen magyar nyelven:

„Te vagy mindennek üs élet fája,
Te ízó tüz örök forrata,
Kibül erőd mendet alkota
Kiért tinik tetik mendben
Féji lángod, kibül menden terem,
Kitül ármány éjele renen
Kihez tér a világon menden
Mendennek vagy kezdete, bünge, alylya
Mendennek benned megi álaty.
Mendent üsi erüd mozgat,
Mendent örök jóságod nyugtat.
A te szemed egész világot látja,
Miattad van ó kormányzata.
Benned észnek, lelknek forása,
Miattad Ármány fogyatkozása.
Engedd müelkettét, hogy a
Világ innét is tanulylya,
Vagyon jóra, roszra szabagya.
Rosztul távozzék, jót gyámolylya.
A te szabad voltod szellete
Az egész világot ilette,
Öröktül örökké íleti
Ez üs lelkednek leheleti.
Ki mendent kör-leng, mendet éltei,
Kit sermni erú meg nem szünet,
Mert örök erüdnek szülötte;
Imádunk ahányan érette.

Amin.”